Cégek
vállalkozások

Cégügyekkel kapcsolatos ügyvédi tevékenység.
Cég alapítás, cég módosítás, cég megszüntetés ügyintézése, képviselet a cégbírósági eljárásokban.
Cégek általános jogi képviselete eseti vagy állandó megbízás alapján.

Cégügyek


Cégalapítás

  • A cégalapítás menete röviden a következő: az alapítók taggyűlésen elhatározzák a cég megalakítását, döntenek a cég formájáról (pl. Bt., Kft.) és döntenek a céget érintő – a cégbejegyzéshez szükséges – alapkérdésekről: cégnév, székhely (telephely/fióktelep), törzstőke nagysága, vagyoni hozzájárulás/törzsbetétek nagysága, tevékenységi körök, ügyvezető (cégvezető) személye, választott adózási mód (ÁFA körbe tartozás).
  • Egyszemélyes alapítás esetén ugyanezek történnek csak az alapító egy személyben dönt minden kérdésben.
  • Az eljáró ügyvéd elkészíti a cégbejegyzéshez szükséges okiratokat, az alapítók aláírása után ellenjegyzi. A kész okiratokat – valamint az esetleges benyújtandó egyéb okiratokat - elektronikusan benyújtja a cégbíróságra.
  • A cégbíróság – amennyiben nincs szükség hiánypótlásra és a jogszabályban megadott szerződésminta alapján készült a cég létesítő okirata – a cég adószámáról történt adóhatósági értesítést követő egy munkanapon belül bejegyzi a céget.

Cégmódosítás

  • Amennyiben a működés során a cég szerkezetében vagy a céggel kapcsolatos egyéb kérdésben változás történik és ez érinti a cég létesítő okiratában, társasági szerződésben foglaltakat, akkor az alapító okiratot, társasági szerződést módosítani szükséges.
  • A módosítást be kell nyújtani a cégbaróságra, hogy a cégnyilvántartásban megtekinthető cégkivonat tartalmazza a változásokat.
  • A módosítással kapcsolatos eljárás lényegében azonos az alapításnál lefolytatott eljárással.

Cégmegszüntetés

  • A cég saját elhatározásból történő jogutód nélküli megszüntetése a végelszámolás (ha a cég még fizetőképes).
  • Végelszámolás elhatározása: a társaság legfőbb szerve (pl. taggyűlés) határozatot hoz a jogutód nélküli megszűnésről, a végelszámolás elrendeléséről. A határozatban megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló személyét.
  • A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőinek megbízása megszűnik, vezető tisztviselőnek a végelszámoló minősül.
  • A végelszámoló a Cégbíróságnak változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását.
  • A Cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melyet a Cégközlönyben közzétesz. A közlemény tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
  • A végelszámoló a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja a cég működését megszünteti.


A Polgári Törvénykönyv szerint a társaság alapításakor formakényszer alapján az alábbi társasági formákból lehet választani:
közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság.
A gazdasági élet egyéb jogi személyei:
szövetkezet, egyesülés.


Közkereseti társaság

  • Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
  • A közkereseti társaság tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért.
  • A társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni
  • A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.
  • A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető.

Betéti társaság

  • A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
  • A betéti társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
  • A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.

Kft.

  • A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.
  • A társaság kötelezettségeiért - ha a Ptk. törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.
  • A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés.
  • A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.
  • A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál.
  • A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

Részvénytársaság

  • A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - nem köteles helytállni.
  • Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.
  • Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
  • Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.
  • A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.
  • A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál.
  • A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés.
  • A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el.

Szövetkezet

  • A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
  • A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, besz/erzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.
  • A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát.
  • A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.
  • A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
  • A tag jogosult a közgyűlés napirendjére felvett ügyekkel összefüggésben indítványt tenni és az ügyekről szavazni. A közgyűlésen a vagyoni hozzájárulások arányától függetlenül minden tagnak egy szavazata van.
  • A szövetkezet ügyvezetését háromtagú igazgatóság látja el.

Egyesülés

  • Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.
  • Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet (kiegészítő gazdálkodási tevékenység) is végezhet.
  • A tagok ellenszolgáltatás nélkül jogosultak az egyesülés által nyújtott szolgáltatások igénybevételére; a más részére végzett gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből részesülnek.
  • A gazdálkodási tevékenység során keletkezett adózott eredmény felosztása a vagyoni hozzájárulás arányában történik; egyébként a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg.
  • Az egyesülés tagjainak döntéshozó szerve a taggyűlés.
  • Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét - a taggyűlés határozatainak keretei között - az igazgató látja el.