Egyesületek
Alapítványok

Társadalmi szervezetekkel kapcsolatos ügyek intézése.
A társadalmi szervezetek közé tartoznak az egyesületek és alapítványok. Ügyvédi megbízás keretében az egyesületek és alapítványok alapítása, alakulása valamint a későbbi szervezeti módosítások során szükséges okiratok elkészítése, a szükséges eljárás végrehajtásának ügyintézése.

Szervezeti
alapok


EGYESÜLET


Egyesület létrehozása

Az egyesület jogi személy, létrehozásához legalább 10 alapító tag szükséges.
Alapító tag természetes és jogi személy egyaránt lehet.
Az egyesületet elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére nem lehet létrehozni, de a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet (a tagok részére nyereséget nem juttathat).
Az egyesület tagja az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
Az egyesület tagja köteles az egyesület alapszabályában meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
Az egyesület tagjainak személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

Egyesületi tagság

Egyesületi tagság keletkezése: az egyesület alapításakor az egyesület bírósági nyilvántartásba vételével, az alapítást követően az egyesületbe belépéssel keletkezik. A belépést az egyesület közgyűlésének kell elfogadnia.
Egyesületi tagság megszűnése:

  • a tag kilépésével
  • a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
  • a tag kizárásával
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Egyesületi szervek

Közgyűlés: az egyesület döntéshozó szerve. Az egyesületi tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása.
Küldöttgyűlés: akkor jön létre, ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Felügyelőbizottság: kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha az egyesületi tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

Egyesület vezetése

Az egyesület ügyvezetését (napi operatív vezetését) az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el.
Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
Elnökség:: három tagból áll. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

Egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnhet jogutódlással vagy jogutód nélkül.
Jogutódlással szűnik meg ha más egyesülettel egyesül vagy más egyesületekre szétválik. Egyesületi jogi személytől eltérő más jogi személlyé nem alakulhat át.
Jogutód nélkül szűnik meg az egyesület ha

  • határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt
  • megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett
  • a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését
  • az arra jogosult szerv megszünteti
  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Megszűnés következményei

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.


ALAPÍTVÁNY


Alapítvány alapítása

Az alapítvány jogi személy, melyet az alapító az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására hoz létre. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Az alapító lehet egy vagy több személy is. Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető.
Az Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, de az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra. Az alapító az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza.
Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

Alapítvány szervei

A kuratórium: az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.
Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervnek kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A kuratórium évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze.
A felügyelőbizottság: az alapítványnál működhet felügyelőbizottság, ami a tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapítói jogok gyakorlójának számol be.
Az alapítványnak lehetnek egyéb szervei is, azonban ezek a szervek nem csorbíthatják a kuratórium, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jogait.

Alapítvány megszűnése

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.
Alapítvány átalakulása (jogutóddal történő megszűnése): az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét. Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.
Az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha

  • az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg
  • az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód
  • az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.


Társadalmi szervezetekre vonatkozó fontosabb jogszabályok



A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.)
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény)
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.)
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.)
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csődtv.)
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet